Koncert I. (nagy az Isten állatkertje folytatása)
2012.10.31. 01:10
Na kérem! Aki ott volt, az tudja, aki meg nem volt ott az mindjárt megtudja, hogy jó volt a buli ma a dürerben. Életemben először voltam ott (a jegy megvásárlását leszámítva). Egyik barátnőmmel voltam, akiről tudni kell, hogy nagy Grenma fan, (vagy talán inkább "Csongi" fan?). Ez praktikusan úgy nézett ki, hogy tudtuk, hogy ők kilenckor kezdenek, de már háromnegyed nyolcra ott kellett lenni biztos ami biztos. Az a hely! Csak csendben súgom, mert tuti lenyúlják az ötletemet, kurva jó horrorfilmet lehetne ott forgatni... Barátnőm annyira be volt zsongva, hogy már nyolc óra hat perckor be kellett sasszéznunk a nagyterembe, holott a kisteremben egy milliószor jobb zenekar játszott (csupa hosszúhajú fiú... nekem is lehetnek gyengeségeim, még én se lehetek tökéletes ;) XD ). Szóval bementünk a nagyterembe, a nagy az Isten állatkertje című program keretein belül rögtön sikerült kiszúrnom két srác beszélgetését. Ez a beszélgetés attól lesz még viccesebb, hogy tudjuk, hogy a két srác 190cm+ magas, kicsit kétajtós szekrény kaliberűek. A beszélgetésből ennyit sikerült elkapnom: - Szerinted hány éves lehet? - Hát biztos megvan tizenhat, ha bejöhetett ide. -De hátha az őseivel jött (idegesen körülnéz) - Hát basszus menj oda hozzá és kérdezd meg! - Áhh, de én ehhez nyuszi vagyok. Majd inkább Grenma alatt pogózom vele. Na ez kicsit mosolyt csalt az arcomra mondanom se kell. Aztán jött egy huszonéves kopaszra borotvált csávó kezében két sörösüveggel és a következő szöveggel próbált volna előrefurakodni: "Vigyázat, gyerekkel vagyok." Vagy 20an röhögtünk rajta. Láttam azt a két srácot, akik előző koncerten mögöttem álltak, végül nem köszöntem oda nekik, de nem sok híja volt, inkább csak úgy elvigyorogtam magamban, hogy megint pont úgy állnak, mint két rakás szerencsétlenség...
Mikor eljött a kilenc óra és beállított mindent a Grenma, "Csongi" így megszólal: Na most mi akkor jövünk azonnal, csak adjatok már nekem egy percet, mert pisilnem kell. Tudjátok anyukám nekem mindig azt mondta, hogy a fontos események előtt el kel menni pisilni, na egy egyórás koncert meg pláne ilyen. Meg ugye most hideg van, meg lehet fázni és az ember nehezen bír a húgyhólyagjával..." És kb 5 percig ecsetelte, hogy miért fog 1 percre kimenni. Persze szenzációsan jól játszottak. Állt előttem-mellettem egy srác, aki az egész koncert alatt totálisan inaktív volt. Abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán pislogott. És tudátok, mikor a talpad alatt rezeg a padló a zenétől, már majdnem tök süket vagy, a saját hangodat már üvöltve sem hallod és a szíved átveszi a mélynyomók pulzálásának ritmusát és egy ember totál mereven áll már fél órája, akkor úgy elönt egy kicsit a düh. És valahogy úgy éreztem, hogy meg kellene bántanom valamivel, vagy megütnöm és elfordulnom, vagy valami, csakhogy kizökkentsem az állapotból. Ebből csak annyi lett, hogy kifelémenet szándékosan, de nem durván nekimentem a vállának, és ettől egy kicsit jobb lett, nem sokkal, de egy kicsit. Kedvenc számaim elhangzottak, szval nem panaszkodhatok, és kiderült, hogy nem elég, hogy Dóri szereti a gumikacsákat, de zenekar szinten szeretik az Agymenőket, ami óriási királyság, mert az egy veszettül jó sorozat!!! Persze azért itt is voltak zűrös arcok, szeünk előtt cseréltek gazdát bizonyos dolgok, de nem találtuk nagyon meglepőnek.
Koncert után elmentünk szerezni valamit inni. Azt a döbbenetet és méla undort, ami a csapos arcán vibrált, mikor kiejtettem a számon a szavakat, hogy két kólát szeretnék. Már vártam, hogy azt mondja, hogy ő itt csak alkohollal szolgál, de persze nem tette. Bemegyünk a női szakaszra egy csaj így mondja egy másiknak, "te figyelj én lesmároltam ott bent azt a lányt." Barátnő teljesen elhült és sápítozott. Én meg csak vigyorogtam. Mert miért ne? Mindenki szeressen akit akar, meg amúgy is. Persze a remek aurámnak köszönhetően ma is megbámultak páran. Ez egyszerre szórakoztató és bosszantó. Mármint nem tudom, hogy mi ilyen izgi bennem, de mind1. Ő najuk. Főleg a kisteremben játszó zenekar egyik tagjáé, akik ott hagyta a sálát az egyik kanapén... (majdnem lenyúltam, de mivel bűzlött a férfiparfümtől, letettem róla). Amúgy az a lenti ücsürgős rész tisztára olyan, mintha 4-6 nagyinak a nappaliját egyberobbantották volna, ami nekem marhára tetszik, csak hideg volt. Ehhez kapsolódik a mai marha értelmes megjegyzésem. Valamin szánakoznék és a plafont nézném, miközben beverem a fejem a radiátorba, erre mit mondok? "Aúú ez fájt. Várj! Mégsem! Ez meleg :3 "
Nos mára ennyi voltam. Jó éjt mindenkinek, remélhetőleg nemsokára jelentkezem.
Ui.: Kedves mindenki, ha magadraismertél a leírásokban, ne légy mérges, nem írtam ki a nevedet, nem tudom, hogy hogy hívnak és akkor sem írnám ki, ha tudnám. Szóval, hogy enyhe öniróniával éljek: "nem ezeket a droidokat keresitek"
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.